Falazat

Falazat

A falazatok készülhetnek természetes, vagy mesterséges kövekből, használt építőelemekből (például visszabontott falazóelemekből, kő vagy tégla), vagy újból.

Az alábbiak szerint lehet csoportosítani a falazatot:

• összetételét tekintve lehet (izotróp, vagy anizotróp falazat, homogén és inhomogén falazat)
• külső megjelenés szerint (például előtét, díszítő, elburkolt, térben kimozgatott, sík, mintázatos)
• statikai funkció szerint (például a teherhordó-, kitöltő-, vagy válaszfal)

A falazatok általános esetben falazóelemből és az azokat összekötő (ragasztó) habarcsból állnak. A falazóelemeknek a teherhordásban illetve a falszerkezet vázának alkotásában van szerepük.

A falazóhabarcsoknak már összetettebb a szerepük: illesztenek, terhet osztanak el, ragasztanak, zárnak (levegő, víz, pára, hő), elválasztanak, díszítő falazatok esetén a rajzolat fontos részét alkotják.

A leggyakoribb sérülés minták a következőek: nedvesség- és/vagy sóterhelés miatt növekvő páratartalom, statikai és strukturális törések, roncsolódások (származhat mozgásokból, támaszsüllyedésből, esetleg a kapcsolatok nem megfelelőségéből).

Nedvesség és/vagy sóterhelés:

Nedvességgel és/vagy sóval (például CL, SO4, NO3) terhelt falszerkezetek esetén különös gondossággal kell eljárnunk, mert a víz és az azzal szállított károsító anyagok hosszú távon a teljes falszerkezet (falazóelem és habarcs) teherhordását és szilárdságát rontja, ezért az épület állékonyságára komoly hatásokkal lehet.

Megoldására a terhelés mértékétől függően a Sakret több felújító rendszert is ajánl. Ezek a "felújító rendszerek" termékkörnél megtalálhatóak. Amennyiben a terhelés mértékét nem tudja biztonsággal megállapítani keresse munkatársainkat segítségért.

Fugák hiányossága, vagy sérülése:

A fugák sérülése a teljes falszerkezetre is kihatással lehet, mert például a nem egyenletes teherelosztás (a fugák hiánya vagy a nem megfelelő szilárdság miatt) feszültséghalmozódás léphet fel, ami nem méretezett terhelések esetén a fal süllyedéséhez, töréséhez, repedéséhez, dőléséhez vagy egyéb nem várt tönkremeneteléhez vezethet.

A falazás megkezdésekor már a terveknek megfelelő szilárdságú habarcsot kell alkalmazni. Amennyiben régi építésű szerkezetről van szó, utólagos fugajavítás is elképzelhető, de ekkor is figyelembe kell venni a falazóelemek anyagát, teherbírását, illetve a kitöltendő hézagok vastagságát és mélységét, valamint azt, hogy a későbbiekben elfedett felületről (például vakolattal, burkolattal), vagy esetleg szabadon maradó falazatról van-e szó. Mindenesetre található megoldás a Sakret kínálatában.

Teherhordási problémák, statikai repedések:

A teherhordási vagy annak elosztásából származó problémák komolyan veszélyeztetik a teljes építmény, vagy épület állékonyságát, ezért fontos az ilyen típusú problémák feltárása és ha lehetséges megoldása.
Javasolt a statikai problémák kijavításának megkezdése előtt szakemberrel konzultálni, mert csekély ráfordítással komoly károktól és veszélyektől óvhatjuk meg magunkat.

A repedések és hézagok javítására elsősorban olyan anyagok használhatóak, amelyek nem zsugorodnak (például kiöntőhabarcs, injektáló habarcs), mert így biztosítható a teljes felületű teherátadás, légzárás, bedolgozhatóság.

Vakolat:

A vakolatok a monolit jellegű felületképzések közé tartoznak és a legelterjedtebb, legnagyobb arányban alkalmazott általános felületképzések egyike. Céljuk elsősorban a falszerkezet védelme (környezeti hatásoktól, mechanikai igénybevételtől), illetve megfelelő alapot biztosít a további rétegek (festés, fedővakolat, glett, mázolás, tapéta stb.) fogadására.

Vakolatainkat sokféleképp csoportosíthatjuk. A csoportosítás alapja lehet: adalékanyag (kvarchomok, mészkő, dolomit, perlit, stb.), kötőanyag (cement, mész, gipsz, műanyag, stb.), funkció (alap-, fedő-, simító-, felújító-, stb. vakolat), m3, súly (általános-, könnyített-, nehéz, stb. vakolat), vagy esetleg felületi megjelenés alapján (simított-, durván simított, kapart struktúrájú, gördülő szemcsés-, formázott-, hengerrel strukturált, stb.) vakolat.

Amennyiben nem tapasztalható felületi elváltozás, de a vakolat az elvártaktól eltérően viselkedik, szükséges lehet a javítás. A látható károsodás nélkül vakolati hibák a felületi teherbírást általában nem módosítják, de a vakolat egészének hordképességét jelentősen csökkentheti.

A vakolat alatti repedések miatti károk a vakolat alatt lévő falazatban ébredő terhelésekből származó repedések, ha statikai igénybevételből erednek a legtöbb esetben a vakolaton is átrepednek. A rejtett formában, vakolaton nem átjutó repedések pontosan a fedettségük miatt problémát okozhatnak, ezért érdemes figyelni az összefeszülési jeleket, szerkezeti torlódásokat.

Építőanyag aprózódása kivitelezés során nem zavartanul száradó, kötő termékeknél tapasztalható, vagy a későbbiek során a rétegekbe bejutó károsítók, mint a sók, vagy káros gázok az idő múlásával az anyag vázát bontja, szétfeszíti és ezért teherbírásuk csökken. Az ilyen típusú folyamatokat a víz, fagyás-olvadás és egyéb fizikai tényezők gyorsíthatják.

Az adott problémának megfelelő rendszer található a Sakret kínálatában, de első lépésben pontosan meg kell határozni a kiváltót és ennek megfelelően érdemes terméket választani.

Algák, gombák és egyéb biogén károsítók:

Biogén károsítók több módon is károsíthatják anyagainkat. A károsító függvényében különböző problémákkal találkozhatunk, mint savas közeg miatti bomlás, karbonátosodás, elszíneződés és foltosodás, vázképzés miatti feszítés, anyagbontás, mechanikai igénybevétel, stb.
A legtöbb esetben az ilyen típusú problémákat megelőzéssel lehet a leginkább kezelni, illetve kínálatunkban található tisztítószerekkel érdemes a felületeket kezelni.

Beton:

Látható károsodás nélkül, vagy látható károsodás mellett a betonok és vasbetonok esetén négy különböző típusú korróziót határoz meg a szakirodalom:

• A típusú korrózió: cementkő oldása lágyvízben
• B típusú korrózió: savak, hidrolizáló sók hatására
• C típusú korrózió: térfogat növekedést okozó vegyületek
• D típusú korrózió: szerves vegyületek hatására

A megoldása: A szerkezet elzárása a lágyvizektől bevonati, szigetelési anyagokkal, esetleg a szerkezet páraáteresztő, de vízzáró anyaggal való telítése.

B megoldása: Károsító anyagok utánpótlásának megszüntetése és a károsítók mennyiségének, illetve a szerkezet funkciójának függvényében javító bevonat és anyagpótlás.

C megoldása: A belső feszítőerő látható. A laza, mozgó, nem kellően teherhordó részek eltávolítása. Korrózióvédő és tapadóhíd alkalmazása, javítóhabarcs használata, a felületet védő befejező réteg használata.

D megoldása: Szerves vegyületek eltávolítása. A újbóli megtelepedés megakadályozása megelőző intézkedésekkel: felületkezelés, bevonat, telítés, kezelés.